New Yorkot akkor tudjuk a legjobban kiélvezni, ha ráhangolódunk azokra a dolgokra, amelyekben a legjavát mutatja. Én például itthon soha nem járok kosárlabda-mérkőzésre, de ott felejthetetlen élmény egy Knicks-meccs, mint ahogy apró szuterénekben megbúvó jazzklubokat is csak New Yorkban szoktam felkeresni. Ilyen ízig-vérig New York-i specialitás a graffiti, amivel szakavatott vezető segítségével alaposabban is meg akartam ismerkedni.
Neves graffitiművészek kézjegyei
Bár a graffiti világszerte elterjedt, és eredete több száz évre nyúlik vissza, a modern kori graffiti szülőhazája New York, méghozzá annak metróhálózata. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején a spray-vel felszerelt fiatalok elsősorban a metrósínek melletti elhagyatott falakat és parkoló metrókocsikat választották alkotásuk színhelyéül. Ezeket már nagyrészt megtisztították, de a város így is tele van legendás falfirkákkal.
A Grafftours szervezésében a régi zsidónegyed, azaz a Lower East Side néhány utcáját jártuk végig, hogy minél többet megtudhassunk erről az utcai művészetről. Lelkes csoportunk mindössze öt turistából és a vezetőből állt, utóbbi maga a cégtulajdonos volt. Gabriel Schoenberg maga is a street art szerelmese, érdeklődése Argentínában fordult a graffitik felé 2009-ben. A következő évben egy hét országot érintő körúton kezdte komolyabban tanulmányozni és dokumentálni az utcai művészek munkáit.
Amikor aztán hazatért New Yorkba, kíváncsiságból rákeresett az interneten, van-e graffitis túra a városban. Nem volt, úgyhogy ő csinált. Az első meghirdetett sétára 50 ember jött el, amiből azonnal nyilvánvaló lett, hogy ráérzett egy piaci résre. Ma már három városban – New York, Philadelphia és Los Angeles – négy vezető segítségével mutatnak be izgalmas graffitis színhelyeket. New Yorkban két túraútvonal létezik, az egyik Manhattanben, a másik Brooklynban. Én az előbbit választottam.
Hogyan szerezzünk graffitis műveltséget
Kis csoportunk igencsak megosztott volt, már ami a graffitis műveltséget illeti. Én magam nagyjából semmit nem tudtam a graffitikről, mások viszont lexikonszerűen ismerték a nevesebb művészeket. Szerencsére a séta mindenkinek adott valamit, a kezdők képet kaptak az alapokról, a szakértők pedig megnézhették élőben kedvenc alkotóik munkáit.
A graffiti nagyjából úgy működik, mint a szocializmus időszakában a művészet, tiltott, tűrt vagy támogatott, de ugyanaz a művész sokszor mindhárom kategóriában megnyilvánul. Gyakran előfordul, hogy egy illegális vagy megtűrt graffiti hívja fel egy megrendelő figyelmét az adott művészre, akit felkérnek például egy üzlet dekorálására.
Az első neves graffitiművész, aki komoly üzletet csinált az alkotásaiból, Keith Haring volt. Pop Shop néven üzletet nyitott, ahol táskákon és pólókon árulja graffitis motívumait. De a legnevesebb alkotók munkáit már a világ legjobb múzeumai őrzik. Shepard Fairey képei (akinek egyik alkotását szintén láttuk a séta során) például a washingtoni The Smithsonian gyűjteményétől kezdve a New York-i MOMA-n keresztül a londoni Victoria and Albert Museumig számos kiállítóhelyen megtalálhatók.
Végigmentünk a graffiti főbb formáin is. A graffitisok jellemzően először megalkotják saját aláírásukat, védjegyüket, ez a tag. A „graffitis karrier” következő lépcsőfoka a „throwup”, az egy-két színből álló feliratok, majd a legkifinomultabb forma a „piece”, az önálló kép.
A technikák egyre változnak, egyre különlegesebbé válnak, hogy a művészek megkülönböztessék magukat a többiektől. A Wing néven alkotó graffitis például színes üvegdarabokkal dolgozik.
Banksy New Yorkban
A leghíresebb arc nélküli graffitis, a főleg Bristolban alkotó Banksy is megfordult New Yorkban, de az összes művét eltüntették a rendrakók vagy a gyűjtők. Egyetlen felirat látszik már csak a Bowery és a Delancey utca sarkán, melyet neki tulajdonítanak. Még ezt is meg akarta kaparintani egy fanatikus, de a régi ház vaskos falából végül nem tudta kihasítani. Banksynek tulajdonítják a Lexinton Avenue és a 25. utca sarkán álló szálloda 5B szobájának festését is, de ide nem jutottunk be.
A Bond utcában már többször elsétáltam a kerítés előtt, de soha nem vettem észre azt az alkotást, amelyet egy Steve Jobs nevű graffitiművész készített a halálának éjszakáján. Apró üvegmozaikokat ragasztott a kerítés rácsaira, melyekből ‑ ha megfelelő szögből nézzük őket ‑ Steve Jobs portréja rajzolódik ki. Bár az alkotás illegális, az üzlettulajdonos nem szedte le, mivel neki is megtetszett.
A neves belga graffitiművész, ROA egyik művét is láttuk, egy különösen finoman megrajzolt madarat. Mint vezetőnktől megtudtuk, ő azon graffitisek egyike, akiknek képei gyakran több ezer dollárért cserélnek gazdát. Bár alkotásainak zöme még ma is illegális, ezt a képet engedéllyel festette egy valamikori kiállítás reklámjaként.
Invader, a francia művész nyomát is felleltük. Ő a Space Invader videojáték címéből kölcsönözte a nevét, és alkotásait is a videojátékok hősei inspirálják. Apró kerámiakockákból rak ki képeket, melyekből mintegy 2000 található a világon, és ebből úgy 200 New Yorkban. Bármerre utazik, a poggyászába mindig pakol némi csempeárut és egy kis cementet.
Vezetőnk tudomása szerint Invader nem tudott rajzolni, ezért fordult ehhez a különleges technikához. Egy-egy város „megszállását” mindig dokumentálja is térképeken és könyvekben, így pontosan lehet tudni, hol helyezi el műveit. Már 30 városban találkozhatunk a képeivel. Hitvallása szerint tudatosan alkot az utcákon, hogy művei mindenkihez eljussanak, ugyanis a múzeumokat, galériákat nem mindenki engedheti meg magának. 2004 óta egy műfajt is feltalált: ez a Rubikcubism, melyben kizárólag Rubik kockák elemeiből készít alkotásokat.
A gyűjtők az ő alkotásait is igyekeznek megszerezni, azt a mozaikot is megpróbálta már valaki levakargatni a falról, amelyet nekünk volt szerencsénk látni.
Legális graffiti is van
A Stanton utcán hatalmas épületfestményre lettünk figyelmesek. Ez egy engedélyezett alkotás, amely a földszinten egykor működő tetoválószalont volt hivatott népszerűsíteni. A szalon már rég bezárt, de a falfestmény negyedszázada ott virít a falon – és mivel a környéken lakók megszokták, megszerették, valószínűleg így is marad. Az alak stencilezéssel készült, de a karon és lábon levő mintákat szabad kézzel festette a művész.
A város vezetősége egyrészt szigorúan bünteti az illegális graffitiseket, másrészt felismerték, hogy a festmények művészi értéket képviselnek, és igyekeznek legális teret engedni nekik. Ilyen kezdeményezés például az, hogy a metrófelújításon dolgozók szerszámainak helyet adó konténerek felületeit meghatározott időre kiadják az erre jelentkező művészeknek.
Ugyancsak legális lehetőséget kínál a graffitizőknek a Bowery és Houston utca sarkán található óriási téglafal. Először Keith Haring festett rá képet 1982-ben, majd évtizedeken át illegális graffitisek vették birtokba a terepet. Az építmény gazdája Haring születésének 50. évfordulójára az eredeti képet szerette volna visszafestetni a falra, de aztán arra jutott, hogy inkább mai művészeknek ad teret. Az alkotók itt végre legálisan festhetnek, a beérkező terveket kurátorok bírálják el, és minden nyertes alkotás négy hónapig díszeleghet a falon.
További hasznos linkek:
Ha inkább kóstolós sétákra mennél: Négy gasztrotúra New Yorkban
Minden, ami New York: New York látnivalók, nevezetességek